A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság 2011. október 6-9. között tartotta XXI. Nemzetközi Tudományos Konferenciáját, melynek témája az Európai Roma Stratégia megvalósításának lehetőségei.

A cigányság ügye nem egyes nemzetek belügye, hanem egy kontinentális nagyságrendű közös feladat, ezért minden országra és az élet minden területére kiterjedő társadalmi összefogásra van szükség. Ennek elmulasztása esetén mindannyiunk közös sorstragédiájával állunk szemben.

A 2011 júniusában elfogadott uniós stratégia minden tagországára nézve kötelező keretrendszert fogalmazott meg, mely tervezhetővé és számonkérhetővé is teszi a cigányság felzárkóztatását célzó intézkedéseket, nemzeti szintű programokat.

A dokumentum öt pillérre alapozva fogalmazza meg a felzárkóztatás irányelveit. Ezek: emberi jogok, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi helyzet.A Roma Stratégia elemeként szerepel a cigányság kulturális értékeinek képviselete, védelme is.

A tanácskozás záródokumentumaként az alábbi nyilatkozatot fogalmaztuk meg:


A konferencia üdvözli a kormány intézkedését, hogy önálló, társadalmi integrációval foglalkozó államtitkárságot hozott létre, amelyben fontosságának megfelelő súlyt kaphat a cigányság integrációja.

A résztvevők szükségesnek érzik ezért, hogy a Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság kapja meg a feladatának sikeres végrehajtásához kellő hatásköröket és eszközöket.

Bizalommal és nagy várakozással várjuk a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keretmegállapodás nyomán kibontakozó lehetőségeket: az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségvédelem terén is.

A jelenlévők a sikeres felzárkóztatás érdekében az oktatás és a kultúra kiemelt szerepét hangsúlyozták, és elismeréssel szóltak a történelmi egyházak e téren kifejtett nagy múltú tevékenységéről. Fontosnak tartjuk az egyházak szerepvállalását, nemcsak a felső vezetés szintjén, hanem az oktatás és a szociális segítségnyújtás gyakorlati megvalósulása terén is.

Többen nehezményezték a kisebbségi kultúra területét érintő megszorításokat: a kisebbségi, anyanyelvi média mostoha helyzetét, a cigány nyelv intézményes művelésének és fejlesztésének hiányosságait.

Ilyen mulasztásnak tartjuk a cigány kulturális autonómiát garantáló intézményrendszer hiányát is, amely az utóbbi két évtized egymást váltó kormányainak megismételt ígéretei ellenére mindmáig nem valósult meg.

Az oktatás terén :

Támogatjuk, hogy azok az oktatási kezdeményezések, amelyek ezidáig jól működtek, országos modellé válhassanak. Az integráció-szegregáció sokat vitatott témájában a jelenlévők véleménye, hogy csak a helyi közösségek igényei alapján dönthető el, mire van szükség, de átjárási lehetőséget kell biztosítani a két oktatási forma között.

Hibásnak tartjuk a szociál-liberális kormányzat oktatási politikáját, mert az integrált oktatás alapvetően helyes elvét erőszakosan, a helyi viszonyok figyelmen kívül hagyásával, akarta az iskolákra kényszeríteni.

Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az integrált oktatás helyesen értelmezett és alkalmazott elvét a jelenlegi kormányzatnak nem szabad feladnia!

Kétkedve fogadjuk azokat az ígéreteket, amelyek az integrált oktatás felszámolásáért "kárpótlásul" magas színvonalú "felzárkóztató " oktatást helyeznek kilátásba. Ehhez az átlagosnál jobb színvonalú iskolák, speciálisan képzett jobb pedagógusok, alacsony osztálylétszámok kellenének, amelyre a közeljövőben nincs költségvetési fedezet.

A kultúra terén:

Tudatosítani kívánjuk, hogy az évszázadok óta köztünk élő, legnagyobb lélekszámú kisebbség a magyar társadalom szerves része, jogos igénye egy önálló, színvonalas, a legkorszerűbb igényeknek megfelelő, nemzetközi érdeklődést is kielégítő Cigány Múzeum és Kulturális Központ alapítása.

Mindez nem csupán a cigány kultúra értékeinek megbecsülését fejezné ki, hanem egyben össztársadalmi érdek, a „MAGYAR ORSZÁGIMÁZS” része.

Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági válság hatására kialakult nehéz helyzetben az elsődleges cél a megélhetés és a foglalkoztatottság biztosítása.

Nyomatékkal figyelmeztetünk ugyanakkor arra, hogy a gazdasági felzárkóztatást segítő intézkedések nem érhetik el céljukat a cigányság körében, e népcsoport sajátos kultúráját figyelembevevő, és továbbfejlesztő összehangolt programok, és azok háttérintézményei nélkül.

Javasoljuk, hogy ezen programok tervezésébe és lebonyolításába, valamint a háttérintézmények működtetésébe kiemelten vonják be a cigányság képzett szakembereit, fiatal értelmiségi csoportjait.

Végezetül:
Hitet teszünk amellett, hogy senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés, vagy bármely jellegű bántalmazás származása, etnikai hovatartozása miatt.

Megengedhetetlennek és tarthatatlannak ítéljük a társadalmi-etnikai feszültségek mesterséges szítását, bármely oldal vagy érdekcsoport részéről történjen is.

Határozottan elutasítjuk, hogy egyes személyek, vagy csoportok hibái és bűnei miatt egy egész népcsoportot kollektív módon megbélyegezzenek, elítéljenek.

Jelen nyilatkozatunkkal egy "újtípusú", a kölcsönösségen és a keresztényi/keresztyényi értékeken alapuló társadalmi párbeszédet és összefogást kezdeményezünk, melyre minden jószándékú és felelősen gondolkodó magyar állampolgárt meghívunk.

Bízunk abban, hogy a nemzeti összefogás Magyarországában véleményünk meghallgatásra talál.


Kelt Budapesten, 2011. október 8-án,
a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság XXI. Nemzetközi Tudományos Konferenciáján.