Közösen kell gondolkodnunk a cigányság kontinentális méreteket öltött problémájáról. A megoldáshoz össztársadalmi összefogásra van szükség, az integráció elengedhetetlen – fogalmazta meg a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság szervezte XXI. Nemzetközi Tudományos Konferencia. A konferencia egyik tematikus blokkja az egyházak és a cigányság kapcsolatának vizsgálatáról szólt.

A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság nemzetközi tanácskozása 2011. október 6-9. között az Európai Roma Stratégia megvalósításának lehetőségeivel foglalkozott azoknak a tapasztalatoknak a tükrében, amit 20 éves működésük alatt társaságuk különböző együttműködései révén felhalmozott.

A 2011 júniusában elfogadott uniós keretrendszer összefoglalja a cigányság felzárkóztatását célzó intézkedéseket, nemzeti szintű programokat. Öt pillérre – emberi jogok, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi helyzet – alapozva fogalmazza meg a felzárkóztatás irányelveit.

A konferencián áttekintették a felzárkóztatás és az oktatás, a tehetséggondozás helyzetét, beszámoltak a határon túli cigány közösségek életéről. Nagy hangsúlyt kapott az egyházak szerepvállalása a cigányság felzárkóztatásában, megvilágítva, hogy az egyes egyházak saját karizmájukból eredően miként tudják leginkább megközelíteni a cigányságot. Kiemelt szerepet kapott a konferencia programjában kultúra, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság szerint a sajátos cigány kultúra fontos eszköz lehet a többségi kultúrához, társadalomhoz való kapcsolódás szolgálatában.

A tanácskozás számba vette az egyes területek, így az oktatás, gazdaság, felzárkóztatás, autonómia problémáit. Az ország minden részéből és a környező országok roma közösségeiből érkeztek előadók. Megszólaltak a határon túli - szlovákiai, erdélyi, ukrán és délvidéki - partnerszervezetek szakemberei, valamint a cigányság nemzetközi szintű szervezeteinek képviselői.

A konferencia egyik témacsoportja az egyházak és a cigányság kérdésével foglalkozott. Székely János püspök Boldog Ceferino a romák védőszentje és példaképe címmel egy szeretetreméltó, példamutató, életbölcsességgel megáldott ember képét rajzolta meg, rámutatva annak a fontosságára, amivel egy szent, egy nagyszerű ember hozzá tud járulni egy vallás gyökeret veréséhez egy nép életében.Számos példát idézett arra, miként állt a cigányság a magyarság mellé fontos történelmi pillanatokban.

Fontos lenne ezt felmutatni – hangsúlyozta a püspök, aki kifejezte vágyát, hogy létrehozzunk egy közös ünnepet Magyarországon, „ahol együtt ünnepelnénk, nem a holokausztot és nem a negatív dolgokat, hiszen hála istennek közös történelmünk nagy része nem ezekből áll. Ez a hatszáz év sokkal inkább szól a békés egymás mellett élésről a kölcsönös segítésről, hősies odaadásról. Ezt a hatszáz évet lehetne ünnepelni”.

Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök előadásában azzal a kérdéskörrel foglalkozott, mely számára a cigánypasztorációban kiemelkedő fontossággal rendelkezik, ez a szertartások szerepe. A szertartás olyan energiákat közvetít, mely képes átformálni a benne részt vevők lelkét, életét. A cigányság a maga természetes vallásosságával rengeteg szertartásosságot hordoz, természetes fogékonyság él benne minden iránt, ami színes, mozgalmas. Könnyen megszeretik azt, ami egyszerre vonja be a testet és a lelket.

„Nekünk papoknak az a dolgunk, hogy az adott szokásokat, a természetes Istenre való fogékonyságot megkereszteljük, keresztény tartalommal töltsük meg, Krisztust állítva a középpontba” – mondta Kocsis Fülöp, hangsúlyozva, hogy akkor érhetünk el eredményt, ha a missziót végző emberek maguk is személyes kapcsolatban vannak Istennel.

Hadházy Antal református lelkész, főiskolai tanár az európai roma stratégia kapcsán az egyházak lehetőségeit vette számba. Előadása kritikus szembenézés volt azzal, miként tudnak élni ezekkel az egyházak. Rámutatott a kiváló adottságokra, hiszen az egyházak a legnagyobb emberi szerveződést jelentik az országban, jók az infrastrukturális lehetőségeik.Feltette a kérdést, vajon tudunk-e élni lehetőségeinkkel és kritikával szólt gyengeségeinkről.

Az egyháztagok többségében nem tudatosult, hogy a cigányok integrálása az egyház jövőjének egyik biztosítéka. „Sokan adósok vagyunk, nem értékeljük megfelelő módon a cigány kultúrát. Gyakorta az egyháztagokban erősebb a cigány emberekkel szembeni előítélet, mint a nem egyháztagokban” – mondta. Hangsúlyozta, a cigányokhoz való hozzáállásában mérhető a keresztyén hit, és az egyháztagok felelősségére emlékeztetett arra, hogy a cigány misszió Istentől kapott feladat.

Zárug Péter Farkas politológus, újságíró Integrációs kényszerek Közép-Kelet Európában címmel arra mutatott rá, hogy egész Európában kényszer az integráció, ez mind a többségi, mind a kisebbségi társadalom elementáris érdeke, ezt Európa népesedési helyzete indokolja. Közép-Európa születési rátája 1,4-1,6 közötti, alacsonyabb, mint amennyi önmaga reprodukáláshoz szükséges lenne.

A cigányság születési rátái teljesen más képet mutatnak, 3 és 4 közötti az átlag. Ezért kell szembenézni az integrációs kényszerrel, melynek megvalósulása attól függ, képes-e a többségi társadalom belátni, hogy ez közös érdek.

Ez a belátás ma még teljesen hiányzik. Holott Magyarország érdeke, hogy állampolgárai legnagyobb részét bármi áron ki kell emelje a mélyszegénységből és be hozza a munka világába, hiszen az biztosítja az állami infrastruktúra fennmaradását.
Lentner Csaba közgazdász elméleti szinten tárgyalta a roma stratégia esélyeit az átalakuló hazai és európai környezetben. Farkas Csaba László programszervező, gazdasági szakértő a békés megyei felzárkóztató-foglalkoztatási programokat mutatta be.

Az 1990 decembere óta működő Cigány Tudományos és Művészeti Társaság tevékenységének központját olyan nemzetközi tudományos tanácskozások jelentik, melyek bemutatják a cigányság értékeit, társadalmi és gazdasági helyzetét, azokat a kezdeményezéseket, melyek európai szinten is jelentősen előmozdíthatják a romák integrációját. Ennek során széleskörű kapcsolatrendszert alakítottak ki mind bel- mind külföldön roma témában érintett szervezetekkel, intézményekkel. Fő küldetésük a cigányság kulturális értékeinek képviselete.

„A roma stratégiának egy olyan szegmensét szeretnénk jobban kiemelni, amiről kevés szó esik: ez a kultúra és a kulturális autonómia kérdése. Meggyőződésünk, hogy hiába adunk kenyeret, mert a cigány emberek kultúra és lélek nélkül nem tudnak élni. A kenyeret megeszik, és nincs tovább. A cigányság ma nagyon megosztott, köszönhetően az elmúlt húsz év politikai manővereinek. Ezek nemcsak a többségi társadalmat fordították szembe a cigánysággal, hanem a cigányságon belül is sikerült érdekellentéteket szítani.

Ez néhány csoport számára nagyon jól jövedelmező politikai üzlet, amit a mai napig űznek. Mi azt valljuk, hogy a kultúra összeköt bennünket – mondta Fialovszky Magda, a civil szervezet művészeti igazgatója. Iskolákba, művelődési házakba járnak, pedagógiai műhely alakult ki körülöttük. Felkeresték az ország valamennyi cigánytelepét. Kapcsolatot ápolnak az egyházak cigány missziós csoportjaival. Fontosnak tartják ezt az együttműködést, mert az egyházak sokat tudnak tenni mind a többségi társadalom befogadó készségének alakításáért, mind a cigányság közeledéséért.

„Ha nincsen meg ez a lelkület, akkor akármilyen program nem ér semmit”  - hangsúlyozta Fialovszky. Könyveik, a Közös Út című negyedéves ismeretterjesztő folyóiratuk a cigány kultúra, hagyományok, nyelvőrzés népszerűsítését segítik. Együttműködnek a roma szakkollégiumi rendszerrel, segítik az egyetemisták tanulmányi előmenetelét.

(Trautwein Éva/Magyar Kurír)

Két romakonferencia Budapesten /Transindex

Két konferenciát is tartottak, október 8-án,  a  roma stratégia témájában Budapesten. A Királyhágómelléki Egyházkerület és a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság rendezvényein elhangzottakból az alábbiakban idézünk: „A kisebbségi empátia késztet bennünket arra, hogy a cigány kisebbség iránt teljes szolidaritást érezzünk” – mondta Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke. A romastratégia magyar uniós elnökség alatt történt elfogadása kapcsán „egy nagy ügy európai diadaláról” beszélt, amelyet szinte teljes egyetértésben támogattak az EP-ben – derül ki a sajtóirodája által kiadott közleményből. „Ennek az egységnek az a nagy tanulsága, hogy a pártpolitikai megosztottság és a különbözőségek fölé kell emelni ezt az ügyet, miközben nemzetköziesíteni is kell azt. A romastratégia gyakorlatba ültetésére csak európai, minden szinten megvalósuló – és főleg roma – összefogással lehet esélyünk” – fogalmazott Tőkés László, majd kitért arra is, hogy a csoportos megbélyegzésnek nincs helye sehol a világon. „Nincs helye, hogy megbélyegezzük a cigányságot, nincs helye, hogy megbélyegezzük a magyarságot amiatt, hogy miként bánik a cigánysággal, nincs helye általában a kollektív bűnösség elvének. A rasszizmustól való félelem mesterséges gerjesztése nagyon veszélyes politikai fegyver. Olyan, mint amikor az antiszemitizmussal élnek vissza, s a végén visszafelé sül el a fegyver, ezért ebből a szempontból is rendkívül fontosnak tartom az európai romastratégia elfogadását” – hangsúlyozta az erdélyi politikus. Tőkés László azt is kifejtette, a romáknak a szülőföldjükön való megélhetést kell biztosítani, hogy mindenki otthon tudjon maradni. „Én az európai liberálisokkal és szocialistákkal szemben nem a szabad mozgás jogát hangsúlyoznám, hanem a szülőföldhöz, a hazához való és az ottani, méltó módon való megélhetés jogát – a magyarok vonatkozásában is. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a sokszor elutasító többségi társadalomnak fel kellene ismernie, hogy a jövőjét nagyban érinti a romák integrációja. A magyar államtitkár a Királyhágómelléki Református Egyházkerület romastratégiát tárgyaló nemzetközi konferenciáján Budapesten rámutatott: Európában, főképp a kontinens nyugati részén jelentős a munkaerőhiány, ám azt nem a 10-12 milliós európai roma közösség tagjaival orvosolják – mégpedig az elmaradt integráció miatt –, hanem más földrészekről érkező bevándorlókkal. Meglátása szerint az Európai Unióban éppen ez a hiányzó munkaerő az egyik fontos motiváló tényező arra, hogy igenis szükség van a romák integrációját célként meghatározó stratégiára. Közgazdászokra hivatkozva az államtitkár kiemelte: ha az európai romák foglalkoztatási szintje ugyanaz lenne, mint az európai átlag, ez 3-5 százalékos GDP-növekedést jelentene az államoknak. Kitért arra is, hogy luxus több millió, munkára képes embert szociális segélyből eltartani. Az önálló romastratégia melletti további érvként Balog Zoltán a demográfiai helyzetet említette, rámutatva például arra, hogy ma Magyarországon, miközben a többségi társadalom öregszik, addig ezzel szemben a romatársadalom fiatal. Megjegyezte: a becslések szerint jelenleg az országban a 14 évnél fiatalabb gyermekek 30-35 százaléka roma származású. Mindemellett biztonságpolitikai okok is indokolják a romastratégia megalkotását – tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor: a romák felzárkózásával foglalkozó programok esetében különösen fontos, hogy azokat ne bízzák csak a romákra, de ne is végezzék el helyettük. Ehelyett szerinte partneri alapon kell folytatni a romaintegrációt. Balog Zoltán szavait azzal zárta, hogy a megfélemlített, hiányzó önérzetű emberek nem tudnak felzárkózni, ezért szükség van arra, hogy a romák rádöbbenjenek, milyen gazdag a kultúrájuk, a történelmük. A konferencián Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke az elmúlt évek "etnobizniszének" veszélyeire hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy a romaügyekre szánt pénz egy részét nem az érintettek kapták, továbbá a forrásokat sokszor nem megfelelően, sikertelenül vagy másra használták fel. Ez a romákkal kapcsolatos előítéleteket is szította – mutatott rá. Kijelentette ugyanakkor, hogy mindennek most véget vetnek. De a cigányokat nem lehet üdvözíteni, ha ők nem akarják. Még Krisztus Urunk is hiába halt meg azokért, akik nem fogadják el a kegyet. Tehát össze kell fognunk, a cigányok nem tárgyai, hanem alanyai a cigánypolitikának vagy a szociálpolitikának, és ebben a szellemben idézem fel 1990 márciusát, amikor Marosvásárhelyen cigányok siettek a román nacionalista pogrom áldozatául esett magyarok megmentésére. Én azóta elkötelezettebbnek érzem magam, hogy a testvéreink segítségére siessünk” – jelentette ki Tőkés László. Tőkés nemcsak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület romakonferenciáján, hanem a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság hasonló rendezvényén is részt vett. Az EP-alelnök kifejtette, egyeseknek érdeke politikai tőkét kovácsolni a cigányellenességből, a zsidóellenességből, a vélt vagy valós rasszizmusból, s a rasszizmus iránti félelem gerjesztésével keltenek zavart nyugati körökben is. „Vannak ilyen szolgálatos kútmérgezők, főképpen a posztkommunista és az álliberális táborban” – fogalmazott az előadó, majd kifejtette: fel kell növekednie oda a cigány közösségnek, hogy saját sorsát a kezébe vegye. „Mi erre Erdélyben nagyon érzékenyek vagyunk, hiszen bennünket, magyarokat a román politika akar infantilizálni, és a román nacionalisták akarják megmondani, hogy miként jó nekünk.” A kontinens szégyenfoltjának nevezve a nagyváradi Cinka Panna cigánytelepet, a politikus kijelentette, hogy Európának világosan kell látnia: „mezítláb marad a magasztos Unió, hogy ha itt, a hátsó udvaraiban egy mélyszegénységben élő, nyomorúságos életszínvonalú társadalom található”. „Az európai integráció nem a csatlakozási szerződés aláírásával valósul meg, hanem a tényleges integrációval, a tényleges felzárkóztatással” – hangoztatta az erdélyi politikus. „Lehetetlenség, hogy állati sorban tengődjenek embertársaink, nem szabad eltűrnünk azt, hogy egyéneket, vagy közösségeket diszkrimináljanak” – mondta Tőkés László. A cigányösszefogás szükségességét is hangoztatva, az EP alelnöke elmondta még, hogy a romák helyzete ma már nem reménytelen, s annyira európai üggyé vált, hogy emiatt az erdélyi magyarság akár irigykedhetne is. „Mert Európában elsőrendű téma lett a cigánykérdés, míg ha én Erdélyt szóba hozom, akkor általában fintorognak és vonják a vállukat. A magyarkérdés ma szégyellnivaló, vagy legalábbis megtűrt téma Európában. Ki kell használni ezt a kedvező, nemzetközi politikai helyzetet, ütni kell a vasat és ebben számíthattok a mi szövetségünkre is” – fordult közönségéhez Tőkés László, és közölte, hogy igény tart a magyarországi cigány értelmiség segítségére az általa elnökölt nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen létrehozandó romológia szak működtetésében. Előadása végén az EP alelnöke azt is elmondta, hogy a határok feletti nemzetegyesítés keretében a határon túli magyar cigányokat be kell kapcsolni a magyar cigányság vérkeringésébe. (mti, közlemény) (Forrás: Transindex)   Értetek kiáltok”- cigány irodalmi est / Bonum Tv / Frigyesy Ágnes   „Értetek kiáltok” címmel cigány irodalmi estre és hozzá kapcsolódó képzőművészeti tárlat megnyitására került sor 2011. október 6-án  Budapesten, a Párbeszéd Háza (Jezsuita Székház) kápolnájában. A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság XXI. nemzetközi tudományos konferenciájának nyitó rendezvényén részt vett többek között Rostás-Farkas György, József Attila díjas író, Ravasz József, a tanítvány, Ruva Farkas Pál és leánya, Rozália, illetve a résztvevők megtekinthették Illés Bódi Barbara, Lakatos Klára, Mándoki Halász Zsóka, Pató Selam színes képeit, F. Tóth Zsuzsa grafikáit, és a Romano Nevo Lil szlovákiai cigány újság és hírügynökség fotóit. – Befogadtatok. Jó tudni, hogy aki itt van, szeret minket, szereti a művészetünket – mondta nyitó beszédében Rostás-Farkas György, a cigányság vezéralakja, aki hangsúlyozta: fogyóban van a cigányság. Büszke lehet az a nép, akinek van Szent Istvánja, Árpád-házi királyai és szentjei. De mi lesz velünk? – tette fel a kérdést. A cigányságnak van Lakatos Menyhértje, Péli Tamása, Osztojkán Bélája stb. Minket kettős aranypánt véd: magyarságunk és a cigányságunk. Egyikről sem vagyok hajlandó lemondani. Rostás-Farkas György bízik Orbán Viktor miniszterelnökben, aki kulturális autonómiát ígért a cigányságnak.   A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke felidézte a cigányság nagy barátait: Gyurkovics Tibort, Bánffy Györgyöt, akik nélkül árvának, magányosnak érzi magát. Tragédiának tartja, hogy az unokái már nem beszélik a cigány nyelvet, mert mint mondta: nyelvében él a nemzet! Rámutatott: – Valamikor volt tekintélye a cigányoknak, most pedig nem vagyunk kíváncsiak egymásra! Szeretet nélkül pedig nem érdemes élni, csak szeretettel találunk vissza egymáshoz. A színvonalas irodalmi esten válogatást hallhattak az érdeklődők Csajka Gábor Cyprián, Gyurkovics Tibor, Farkas Kálmán, Farkas Oszkár, Lakatos Menyhért, Mezei András, Nagy Gusztáv, Osztojkán Béla,  Pató Selam, Ravasz József, Rácz Lajos, Rostás-Farkas György, Ruva Farkas Pál, Sárközi László, Szolnoki Csanya Zsolt műveiből...   (Forrás: Bonum Tv/fotó: Frigyesy Ágnes)       “Értetek kiáltok”/ Sosinet Roma irodalmi est és kiállítás Roma írók, költők és képzőművészek kiállításával kezdődött a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság XXI. Nemzetközi Tudományos Konferenciája. Az eseményen megjelent írókkal, költőkkel, festményeiket, grafikáikat kiállító művészekkel beszélgettünk. Nézze meg összeállításunkat! A Párbeszéd Háza (Jezsuita Székház) Kápolnájában megrendezett konferencia témája az Európai Roma Stratégia megvalósításának lehetőségei voltak. A konferencia zárónyilatkozatában arra hívták fel a figyelmet, hogy a cigányság ügye nem egyes nemzetek belügye, hanem egy kontinentális nagyságrendű közös feladat, és hogy az élet minden területére kiterjedő társadalmi összefogásra van szükség. A 2011 júniusában elfogadott uniós stratégia minden tagországára nézve kötelező keretrendszert fogalmazott meg, amely tervezhetővé és számonkérhetővé teszi a cigányság felzárkóztatását célzó intézkedéseket, a nemzeti programokat. A dokumentum öt pillérre alapozva fogalmazza meg a felzárkóztatás irányelveit: emberi jogok, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi helyzet. A Roma Stratégia elemeként szerepel a cigányság kulturális értékeinek képviselete, védelme is. A záródokumentumban egyebek mellet fontosnak tartják, hogy a Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság kapja meg a feladatának sikeres végrehajtásához szükséges hatásköröket és eszközöket. Bizalommal tekintenek a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keretmegállapodás nyomán kibontakozó lehetőségekre, az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségvédelem terén is. Azonban nem teljesen világos, hogy az oktatás esetében mi mellett érvel a nyilatkozat. Támogatják, hogy azok az oktatási kezdeményezések, amelyek eddig jól működtek, országos modellé válhassanak. Hibásnak tartják a szocialista-liberális kormányzat oktatási politikáját, mert az integrált oktatás alapvetően helyes elvét erőszakosan, a helyi viszonyok figyelmen kívül hagyásával akarta az iskolákra kényszeríteni. Ugyanakkor a konferencia résztvevőinek meggyőződése, hogy az integrált oktatás helyesen értelmezett és alkalmazott elvét a jelenlegi kormányzatnak nem szabad feladnia. Azokat az ígéreteket kétkedve fogadják, amelyek az integrált oktatás felszámolásáért “kárpótlásul” magas színvonalú “felzárkóztató ” oktatást helyeznek kilátásba. Ehhez az átlagosnál jobb színvonalú iskolák, speciálisan képzett, jobb pedagógusok, alacsony osztálylétszámok kellenének, amelyekre a közeljövőben nem lesz pénz a költségvetésben. A záródokumentum többek között azzal a hitvallással zárul, hogy senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés, vagy bármely jellegű bántalmazás a származása, etnikai hovatartozása miatt. A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság XXI. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának résztvevői bíznak abban, hogy a nemzeti összefogás Magyarországában véleményük meghallgatásra talál.